Hamed Mortazavi Alavi

Irán



Vissza a karikaturákhoz

A kép vicces és kedves. A jófajta környezeti nevelés jut eszembe róla: így, játékosan, kedvesen, lassan, de folyamatosan lépkedve haladhatunk a hagyományos szemeteléstől, szemétgyűjtéstől az okos hulladékkezelésig. Felnőtt és gyerek jól együttműködhet ebben. A felnőtt nagyobb, okosabb, támogatja a gyereket, a gyerek meg játszik. Az élmény azonban közös – szemmel láthatóan jól érzik magukat a helyzetben mindketten, az együttműködés kölcsönös örömet okoz. Szerintem fontos, hogy a környezetvédelmet ne teherként éljék meg az emberek, hanem szerves, természetes része, VELEJÁRÓja (J – mint a képen) legyen az életüknek. A kép viccesen azt sugallja, hogy ez lehetséges! Egyetértek!

Dr. Dúll Andrea
környezetpszichológus, tanszékvezető
ELTE Gazdaság- és Környezetpszichológia Tanszék